István király öröksége: kereszténység, államrendszer, a magyar gazdaság, kultúra alapjai (videóval frissítve)

A városi megemlékezés a zenés ébresztőt követően a Jézus Szíve templom mellett található Szent István szobor megkoszorúzásával kezdődött: Mezőkövesd Önkormányzata, az oktatási, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, politikai pártok képviselői rótták le tiszteletüket államalapítónk előtt. Ezt követően a városért imádkoztak a mezőkövesdiek a Jézus Szíve templomban megtartott szentmisén.  Az ünnepi műsor keretében Szent Istvánról szóló verset hallott a közönség Takács Norbert, a Maszk Egyesület tagjának előadásában, valamint a szent királyt dicsőítő énekek csendültek fel a Pro Urbe díjas Szent László Ifjúsági Kamarakórus által.
Ünnepi gondolatok
Az esemény szónoka dr. Fekete Zoltán polgármester volt, aki beszédében az immár 931. éve ünnepelt Szent István napjának történelme mellett államalapító királyunk ma is érvényes példáját, intelmeit hangsúlyozta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Magyarok! Tisztelt Mezőkövesdi Polgárok!
Tiszta szívvel összegyűlni, gondtalanul ünnepelni, nem is olyan könnyű. Nem könnyű, hisz ünnepeink mára teljesen átalakultak. Észre sem vesszük, hogy a média, a politika és a minket körülvevő csillogó-villogó külvilág úgy öltözteti ünnepeinket, ahogy érdekeik megkívánják, olyan köntöst adnak rá, amilyet akarnak. Szent István ünnepével viszont nem tudtak mit kezdeni. Miért nem?
Augusztus 20. a legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István király még augusztus 15-ét Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a Szent Király ezen a napon ajánlotta fel az Országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is augusztus 15-én halt meg.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette István relikviáit a fehérvári Bazilikában, ami szentté avatással volt egyenértékű. Az egyetemes egyház nevében 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. Azóta is töretlen Szent István tisztelete, csak 1849 és 1860 között nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ferencz József 1891-ban az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig elrendelték a középületek fellobogózását is címeres zászlóval.
A kommunizmus alatt az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de megszüntetni nem merték.
Először az új kenyér ünnepének, majd a sztálinista alkotmány hatályba lépését 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949–1989. között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánították.
A rendszerváltással ismét felelevenedtek az ősi tradíciók. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg, mikor is az országgyűlés március 5-i döntésével augusztus 20-át Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Vajon tudja-e minden magyar testvérünk, hogy a mai napot 931 éve ünnepli nemzetünk. Vajon miért nem mondják ezt el a televízióban, miért nem tudatosítják bennünk, hogy Európa, de talán a világ egyik legrégebbi tradíciója a mai ünnep.
Kedves Barátaim! Higgyék el, irigylik tőlünk Európában Szent Istvánt. Mert ki volt ő és mi az ő öröksége?
Géza fejedelem 973-ban vagy 974-ben kereszteltette meg fiát, Vajkot. Vajk a keresztségben kapta meg az István nevet. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, a régi hit, amely keveredett a kereszténységgel. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban biztosítsa a Bizánctól való függetlenséget a jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. ő kérte meg Adalbert püspököt, hogy István nevelésében részt vegyen, és további képzését előmozdítsa. Mikor 997-ben atyja halála után átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne.
István király érdeme, hogy atyja Géza által megkezdett művét folytatta, s a kor követelményeinek megfelelő, modern európai államot hozott létre. S bár „a szabad magyarok” korábbi életmódjukhoz képest korlátokkal szembesültek, ettől fogva egy szabad és független Magyarország adott keretet életüknek. A létrehozott mű korszerű, ugyanakkor nagyon is magyar volt. A magyar nemzetállam, a magyarság István király által megtestesített politika akarata alapján jött létre. Mondhatjuk azt, az első ezredforduló rendszerváltoztatása külső erőktől teljesen függetlenül ment végbe. Ezt ismerte el II. Szilveszter pápa, mikor Istvánnak visszaadta az ősi koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökséget alapíthasson, és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki. Az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Istvánt Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével.
Bátorkodom azt állítani, abban a korban nem Koppány, nem Ajtony és nem Vászoly volt a lázadó, hanem István, a forradalmi újító. ő haladja meg a hasznavehetetlent, a bizonyítottan kudarcra ítéltet, a beilleszthetetlen rendet. Harc és vér árán! Mert már 1000 évvel ezelőtt sem volt elég a nemes cél önmagában, meg kellett tudni küzdeni érte. István király küzd és győz, de nem dúl, hanem rendet teremt, törvényt alkot, s biztosítja országa függetlenségét. Hadserege sosem veszít csatát, mégsem hódít, de megvédi a külső támadóktól az országot. Ellenfeleivel kíméletes, a kor szokásaival ellentétben mindig futni hagyja a legyőzöttet. Nemeslelkűségét mutatják fiához, Imréhez írt intelmei. Ebben a nagyvonalú, népének szolgálatára lenni akaró keresztény uralkodó ideálját rajzolja meg. De jó lenne, ha a XXI. század uralkodói, cégvezetői, ország nagyjai megszívlelnék ezeket a sorokat. Nincs arra idő, hogy a Szent Király művét és életét végigvegyük. Nem is szükséges, hisz ezer év magyar történelme a bizonyíték életművére. Azt azonban sose felejtsük el, Szent István király olyan ország apostoli királya volt, amely nem volt hűbérese egyetlen európai uralkodónak sem! Nagy dolog ez, kedves barátaim! Magyarország a magyar király függetlensége a legmagasabb szinten garantált. Környezetünkben egyetlen uralkodó sem volt képes erre. Az a pápa küldte a koronát, aki kitűnő ember, hiteles életű keresztény volt! Higgyék el nem csak hatalmi játszmákról, politikáról van itt szó, sokkal többről – merjük kimondani – a Gondviselésnek is szerepe van ebben. Szent István nem pogánytipró, nem hagyománygyilkos, nem örökséget elherdáló, hanem igazi szent. Kortárs magyar író mondta: „Szentek azok, akik nem azt teszik, amit lehet, hanem azt, amit kell. S hogy mit kell tenniük, azt az Istentől jól motivált lelkiismeretükből olvassák ki.” István király kemény ember volt, aki tudta mit akar, felismerte, hogy miként szolgálhatja a rábízottakat, de önmaga végességét látva imádságban Istenre bízta magát és erőfeszítéseit. Halála előtt a Boldogasszony oltalmába ajánlotta országát. Így lesz a pápa, és az európai uralkodók által elismert ország, Regnum, Regnum Marianum: Mária Országa! Megértjük ugye, miért irigyelnek minket!
Szent István király műve, a keresztény magyar nemzetállam itt áll előttünk. S mi mindannyian, Kedves Mezőkövesdiek, részesei vagyunk. Már annak, ami megmaradt belőle. Azonban mégis csak van ország és van nemzet! Ha követjük Szent Istvánt, akkor újra egyesülni fog a szétszakított ország! Mi nem vagyunk nagy államférfiak, minket nem hallgatnak meg Brüsszelben, nem számítunk a világ dolgaival sakkozóknak. De ha itt, Mezőkövesden, a kisvárosokban, a falvakban van szeretet, van egység, van közös akarat, hogy rendben, tisztán, nyugodtan élhessünk, becsületes munkával teremtsük meg a mindennapi kenyerünket, nem irigykedünk, hanem segítünk egymásnak és nem hisszük el a média-sugallta bohócvilágot, akkor Mária Országa újra virágozni fog. Mi, matyók mutassunk példát ehhez! Az elmúlt években építettünk múzeumot, bölcsődét, óvodát, felújítottunk minden középületet, szinte az összes kövesdi utca aszfalttal borított, gyönyörű parkunk lett, újjászületett ősi templomunk és áll Szent István szobra. Látványberuházások ezek? Hát persze, azért csináltuk, hogy lássa mindenki, lássa és használja egészségben, szeretetben és a jövőbe vetett hittel. Szent István látványberuházásai állnak ma is: Pannonhalma, Esztergom, Fehérvár, a számtalan templom, a monostor és maga az állam. Legyünk hát büszkék mi, matyók a közösen elért sikereinkre. Építsük, szépítsük tovább szeretett kis városunkat! Támogassuk és segítsük, és a legfontosabb, szeressük egymást!
A Szent István által ránk hagyott örökségben büszkén halljuk meg Szent Pio Atya üzenetét:
„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra.”
Halljuk meg ezeket a sorokat és köszönjük meg Szent Istvánnak!


Kitüntetések

Dr. Pólik István és Vámos István kapta meg idén a Pro Urbe díjat városunkban. A Mezőkövesd Díszpolgára címet Berecz Lászlónénak ítélték oda. Az elismeréseket az augusztus 20-i városi ünnepségen adta át a díjazottaknak dr. Fekete Zoltán polgármester.

DR. PÓLIK ISTVÁN fogorvos 1944-ben született Mezőkövesden. Pályáját a helyi SZTK-fogászaton kezdte. Településünkön nevéhez fűződik az Ifjúsági Fogászat 1992-es létrehozása a két középfokú oktatási intézményben, ahol 2006 óta főállásban dolgozott. A megyei ÁNTSZ felügyelő szakfőorvosi feladattal is ellátta, melyet évekig végzett. Az óvodás korú gyermekekre kiterjesztett prevenciós tevékenységével országos versenyen két alkalommal is nyert. 2014. január 1-jén nyugdíjba vonult, jelenleg Szomolyán rendel heti 3 alkalommal. 2007-ben fogorvosként elsőként átvehette a dr. Szűcs Géza díjat. Az idei alkalommal az éveken át tartó becsületes, önfeláldozó, áldozatkész munkájáért kapta meg a Pro Urbe díjat.
„Rendkívül boldog és felemelő érzés, hogy a város ilyen megbecsüléssel ismerte el a több évtizedes tevékenységemet. Első tanáromtól, dr. Szűcs Gézától intelemként azt kaptam, hogy nem lesz könnyű a mezőkövesdi kezdés, de ha tisztességgel teszem a dolgomat, akkor a város megszeret, megbecsül. Ez történt most, a díj átadásakor” – mondta el dr. Pólik István.

VÁMOS ISTVÁN a rendszerváltoztatás egyik elindítója és tevékeny részese. Választott önkormányzati képviselőként, alpolgármesterként, megbízott polgármesterként, bizottsági tagként segítette és segíti a városunk fejlődését. Építőipari vállalkozóként irányította a Szent István Katolikus Általános Iskola több évig tartó felújítását, a Jézus Szíve templom befejező munkálatait. Számos középületünk dicséri lelkiismeretes munkáját. A város temetőjében az elhanyagolt hősi sírok helyreállítása is nevéhez fűződik. A határainkon túl is híres Jézus Szíve búcsú megszervezésében aktív szerepet vállal. Önzetlenül, számtalanszor ellenszolgáltatás nélkül segít, végzi a közösségért áldozatos munkáját.
„Mezőkövesdiként látom, hogy ezért a településért, amely folyamatosan fejlődik, érdemes tenni, dolgozni. Visszatekintve az eltelt 25 évre, amit akkor elkezdtünk, nagyon jó helyre került, a város jó gazdája, gyarapszik, szépül. Szétnézve a településen örülök annak, hogy értelme van a munkánknak” – emelte ki Vámos István.

BERECZ LÁSZLÓNÉ 1991-ben részt vett a Matyó Népművészeti Egyesület megszervezésében, annak alapítója, jelenlegi elnöke. Az egyesület vezetőjeként a Néptáncegyüttes működtetése mellett felkarolta a hímzést, a bútorfestést, a fazekasságot és sok más mesterséget. 2002-ben ötletgazdája és kiadója volt a Varga Marianna Mezőkövesdi matyó hímzés című hiánypótló könyvnek. Az ő koordinálásával jött létre az Alapfokú Népművészeti Iskola. 2010-ben kezdeményezője és aktív résztvevője a matyó jelölő anyag összeállításának, amely által a matyó kultúra felkerült a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, majd pedig 2012-ben az UNESCO reprezentatív listájára is. 2013-ban életre hívta a Mérték Kört, 2014-ben pedig a Hagyományőrző csoportot.
„Nagyszerű dolog, hogy az elmúlt évben a Matyó Népművészeti Egyesület kapott Pro Urbe díjat, fennállásának 50. évfordulóján a Matyó Néptáncegyüttes, idén pedig személyemet illették ezzel a rangos elismeréssel. Ezektől az ember feltöltődik, sok erőt kap ahhoz, hogy ugyanúgy mint eddig, a jövőben is meg tudjunk felelni az elvárásoknak” – mondta el Berecz Lászlóné.

A kitüntetések átadását követően dr. Berkes László pápai prelátus és Gordos Attila református lelkész megáldotta az új kenyeret, amelyet dr. Fekete Zoltán szegett meg. Ezt követően matyó népviseletbe öltözött hagyományőrzők kínálták meg az új kenyérrel a közönséget. Az augusztus 20-i program este a Kavicsos-tó és Szabadidőparkban folytatódott, ahol az 1968-as Ki mit tud? folk-beat kategóriájában győztes Tolcsvay Trió tagja, Tolcsvay Béla adott önálló koncertet. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével díjazott előadó az este során folk-rock, világzene, rock stílusú zenéket szólaltatott meg. Az este folytatásaként a Kiss Kata zenekar lépett színpadra, aki egyedi módon ötvözi a magyar népzenét a pop, a rock és a jazz műfaj elemeivel. A koncert során a közönség megismerhette, milyen is a „kisskatás” hangzásvilág, amely a magyar kultúra fontosságát, a közösségépítést, az emberi és egyetemes értékeket hivatott terjeszteni a zene nyelvén. A nagysikerű koncert után tűzijáték zárta az augusztus 20-i ünnepet.