Béke, szabadság, egyetértés (videóval frissítve)

A forradalom 168. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepség térzenével kezdődött Mezőkövesd Város Pro Urbe-díjas Fúvószenekarának előadásában, majd Gulyás Lili, a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 11. A osztályos tanulója, a Mezőkövesd Város Önkormányzata által meghirdetett szónokverseny győztese mondta el ünnepi gondolatait, amelyben párhuzamot vont az 1848-as ifjak és a mai ifjúság között, az évtizedek alatt átalakult értékrendek között:
„...Úgy gondolom, hogy ez a nemzet, ami a miénk, már készen, örökségbe kapta 1848 tanulságait és eredményeit. Ezalatt a dicsőséget, a szabadságot, a hazát értem, amit őseink erővel, kitartással és bátorsággal szereztek meg számunkra. Elfuthattak volna. Beletörődhettek volna abba, hogy a magyar nép, nyelv és kultúra szép lassan eltűnik a Föld színéről. Ám ők nem így tettek… Mi képesek lennénk ekkora tetteket végrehajtani? Sajnos vajmi kevés ennek az esélye. Manapság a becsületesség, a nemzettudatosság és a hazaszeretet sokak számára szinte ismeretlen fogalmak. Ellenben a kétszínűség, egocentrikusság és becstelenség sűrűn előforduló tulajdonságok egy ember életében. Fontos lenne felismernünk azt is, hogy őseink által kivívott érdemeink egyre csak romlanak és kifakulnak. Ha így haladunk tovább, ezek az ajándékok szertefoszlanak az idő múlásával. Ha nem változtatunk, egyre jobban szét fog hullani társadalmunk. Óvjuk, szeressük és becsüljük a hazát.”
Gulyás Lili gondolatai után Mezőkövesd Város Önkormányzata, a pártok, intézmények, civil szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az 1848-as Emlékműnél.


Ünnepi gondolatok

Ezt követően a Mezőkövesdi Amatőr Színjátszó Kör Egyesület tagjai még az emlékmű előtt előadták a 12 pontot. A megemlékezésen résztvevők átsétáltak a Közösségi Házhoz, ahol Takács Norbert elszavalta a Nemzeti dalt, majd az ünnepség a színházteremben folytatódott.
Ebben az évben dr. Fekete Zoltán, városunk polgármestere mondott ünnepi beszédet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt tisztelegve, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az 1848. március 15-i pesti forradalom 12 pontjának nyitó felszólítása – Legyen béke, szabadság és egyetértés!  – ma is örökérvényű eszme.
„…Észre kell vennünk, az évtizedek múlnak, a díszletek változnak, még a szereplők is másak, de újra küzdenünk kell, újra és újra és még mindig azt mondjuk, legyen béke, szabadság és egyetértés. Mert a Kárpát-medencében nincs háború, de ma már nem számít a távolság. Néhány ezer kilométerrel arrébb háború dúl, hol itt, hol ott, ahol éppen fegyvert lehet eladni jó pénzért. Ahol élni nem lehet, csak meghalni. A lényeg a profit, amiből lehet elnököt is csinálni, lehet uralni a földet és rajta az embert. Legyen béke, bomba helyett eke, rakéta helyett kenyér, halál helyett élet. Legyen szabadság, a lélek szabadsága a szó nemes értelmében. Észre sem vesszük, hogy összkomfortos celláinkban, hogy irányítanak, befolyásolnak és manipulálnak minket és terelnek hol erre, hol arra. A szabadság nem a vándorlás szabadsága, nem a megszállás szabadsága és nem az egyetlen igaz hit minden mást maga alá gyűrő szabadsága. De napjainkban mit tapasztalunk: nincs szabadság, csak szabadosság, nincs szabadság, csak áradat van, vagy szabadság csak addig van, amíg el nem érjük a cellánk falát. A lényeg a profit, amiből lehet elnököt is csinálni, és lehet uralni a földet és rajta az embert. Legyen egyetértés! 1848-ban is fontos volt, 2016-ban is az. Egyetértés közös dolgainkban, mert közös dolgunk a magyarság megmaradása a Kárpát-medencében. Évezredes otthonunkban, az aranyos szegellettben nincs más lehetőségünk, mint a magyar jövő építése. De a történelem, mint tudjuk, ismétli magát. Most nem Bécsbe, nem Moszkvába, hanem Brüsszelbe rohangálnak jelenteni azok, akiknek mindegy, csak nekünk ne legyen jó. Nem hadsereggel fenyegetnek, hanem kötelezettségszegési eljárással, nem a helytartó érkezik, hanem a biztos és nem kollaboráns politikusaink vannak, csak EU konform és haladó gondolkodók. Legyen egyetértés, és mondjuk ki már végre: mi magyarok nem bántunk és nem fenyegetünk senkit, ahogy évezredek óta sosem. De sosem tűrjük, ha minket bántanak és fenyegetnek. Az 1848-49-es Forradalmat vérbe fojtották, megtorolták, és még az emlékezést is megtiltották. De legyen örök tanulság mindenki számára: Minket, magyarokat nem lehet eltántorítani a béke, a szabadság és az egyetértés eszményétől…”


Emlékük fáklyaláng

Ebben az esztendőben a Forradalom és Szabadságharc tiszteletére rendezett városi megemlékezésen a Mezőkövesdi Amatőr Színjátszó Kör Egyesület adott ünnepi műsort. A Budai Károly által rendezett, „Emlékük fáklyaláng” című összeállításban a MASZK tagjai rövid jelenetekkel elevenítették fel a forradalom és szabadságharc eseményeit, üzenetét, a márciusi ifjak áldozatvállalását.
Elhangzott például Kossuth Lajos ceglédi toborzóbeszéde, Petőfi Sándor Dicsőséges nagyurak, Illyés Gyula Fáklyaláng című verse is, valamint Kiss Gyula-Varga István Zászló című színművéből is adtak elő részletet.
A műsorban a MASZK tagjai mellett színpadra lépett a Mezőcsáti Népi Együttes például a Toborzó című koreográfiájával, valamint Vargáné Pap Edina, aki a Fölszállott a páva című dalt és az Aradi vértanúk balladáját énekelte el, míg Pecsmány Péter a Hazám, hazám című művet adta elő.
A műsor egyik megható és elgondolkodtató jelenete az volt, amikor az aradi vértanúk feleségei kézbe vették szeretett férjeik utolsó, búcsú leveleit. A szívbe markoló műsorrész méltón fejezte ki az 1848-as forradalmárok hazáért, a magyarságért hozott áldozatának jelentőségét, hiszen a haláltól nem félve, családjaikat hátrahagyva harcoltak a szabadságért, a békéért.
A program zárásaként a Kormorán A költő visszatér című dala csendült fel Pázmándi-Guba Viktória, Benke Ádám és Mezőcsáti Népi Együttes előadásában.

M. Zs.