Szarmata település a városhatárban (videóval)
A Modine építkezése miatt zajlottak régészeti feltárások a város mellett, egy falucska nyomai, illetve egy ötödik századbeli sír került elő.
Egy harmadik századbeli szarmata település nyomaira bukkantak Mezőkövesd határában, a Modine új csarnokának építését megelőzően. A régészek és munkatársaik rossz körülmények között kutattak, hiszen a legnagyobb hidegben, januárban kellett dolgozniuk. Mivel a beruházás nem érinti a lelőhely teljes területét, így csak egy részét, a település szélén lévő, zömmel gabona tárolására szolgáló vermeket tárhatták fel. A most nem kutatott részek viszont több érdekességet is maguk alatt rejthetnek, talán egyszer azok is napvilágra kerülhetnek.
Szörényi Gábor Andrástól, a Herman Ottó Múzeum régész-igazgatóhelyettesétől megtudtuk, egy-egy ilyen régészeti feltárás többlépcsős folyamat. Tavaly október-november folyamán készült egy előzetes régészeti dokumentáció, többször is bejárták a területet, felszíni leletek után kutatva. Ezt követte egy roncsolásmentes kutatási fázis, magnetométerrel mérték föl a területre jellemző anomáliákat. A harmadik fázis a próbaásatás volt, két méter széles kutatóárkokat ástak a foltjelenségeknél, így bukkantak házak, kemencék, valamint egy sír nyomaira.
– A megrendelő kérte, hogy év elején legyen a teljes feltárás. A humuszréteg eltávolítása nagyjából háromezer négyzetmétert érintett, s már jelentkeztek a foltok. A körülmények nem voltak ideálisak, már tavaly novemberben is hideg volt, a rendkívüli hidegben pedig teljesen átfagyott a talaj, 40 centiméter mélységig betonkemény volt a markolók számára is. Ugyan a régészeink sátrat is kaptak a beruházótól, így is mínuszokban dolgoztak – mondta el lapunknak Szörényi Gábor András.
Kifejtette, több mint ötven objektum került elő, 99 százalékban egy szarmata település nyomai, egy százalékban pedig egy érdekes sír, kétszáz évvel későbbről. Egy hun-kori, népvándorlás kori nép tagja volt, akit oda temettek. Az illetőt egy fülkés sírban helyezték el, a sírkamrában kerámiaedényre bukkantak. A sírban egy gazdagon ékszerezett hölgyet találtak több tárgymelléklettel, például tükörrel a kezében, aranygyöngyökkel, alamandin berakású arany fülbevalókkal.
– A lelőhely kiterjedése több mint egy hektár, de ebből csak háromezer négyzetmétert érint a csarnoképítés. Viszonylag intenzív település, nem kizárt, hogy párja van a temetkezésnek. A település folytatása a fel nem tárt rész alatt található. Ha lesz igény, akár kíváncsiságból, akár azért, mert beépítik, feltárjuk – fejtette ki az igazgató-helyettes.
Jártunk a helyszínen is, ahol Tóth Krisztián régész kalauzolt bennünket. Elárulta, január 9-én kezdték a humuszolást, ami lassan haladt, s 19-én fogtak hozzá a bontó munkához a leendő csarnok helyén.
– Egy római kori, harmadik századbeli szarmata település részletét tártuk föl. Eddig nagy tárológödröket találtunk, s úgy tűnik, megvan a település széle. Igen kicsi településről van szó, inkább egy tanya lehetett egy kis, száz méter átmérőjű dombon. Házakat nem találtunk, azok a domb többi részén ott lehetnek a föld alatt, de ezt egyelőre nem fogjuk megtudni. A leletanyag harmadik századi. Jellegzetes szarmata szürke és vörös korongolt edények kerültek elő, ezek mindenhol találhatók, nem nagy mennyiségben. Két gödörben két teljes kutyacsontvázra is bukkantunk, s egy aláhajtott lábú bronzfibulát is, szintén a 3. századból – sorolta az ötödik századbeli síron kívül talált érdekességeket Tóth Krisztián.
Elárulta, tovább humuszolnak, de nem valószínű, hogy kerül elő régészeti objektum. Jelenleg nincs esély feltárni a terület maradékát, hacsak nem építenek oda újabb épületet, de személy szerint szívesen feltárná a hun kori temetőt. Valószínűleg nem magányos sírról van szó.
Megjegyezte, az Alföld szinte minden pontján jellemző a szarmata jelenlét, itt is minden kiemelkedésen megtalálják nyomaikat, a tanyaszerű településeket. Feltártak már jóval nagyobb falut is, 2005-ben Hejőkürtön 1500 objektum került elő. Mezőkövesden eddig ötvenegy objektumot azonosítottak.
Kiállíthatják a leleteket
Szörényi Gábor András elárulta, a város vezetésével tárgyaltak már arról, hogy a talált tárgyak a városban legyenek kiállítva. Mezőkövesd szereti a régmúltját, a régészeti kutatásokat. Az a cél, hogy a feltárt leletanyagot hosszú távon itt állítsák ki, erre van is szándék. Tóth Krisztián kifejtette, az előkerült tárgyak a múzeumba kerülnek, ahol kiolvadásuk után mossák, restaurálják őket, körülbelül nyárig tart a feldolgozás.
T. B.
