Szerelmem, Erdély (videóval frissítve)
Rékasi Károllyal találkozhatott a mezőkövesdi közönség január 23-án a Közösségi Házban a Magyar Kultúra Napja alkalmából.
A színész rendhagyó megoldásokkal tarkított Szerelmem, Erdély című önálló estjében Wass Albert emigrálása utáni, megkapaszkodásával járó gyötrelmeit, és az íróban dúló érzéseket mutatta be.
Az összeállítás középpontjában a második világégés után imádott Erdélyéből menekülni kényszerülő, életének nagyobbik felét emigrációban élő író lelki és szellemi vívódásait, a megkapaszkodással járó gyötrelmeket igyekszik bemutatni.
Az előadóest „cselekménye” az 50-es évek elején, Amerikában kezdődik. A fő gondolati ív az író életében meghatározó szerepet játszó asszonyokhoz írott levélrészletek montázsából épül fel.
Felesége és öt gyermekének édesanyja Siemers Éva. Wass Albert 1952 tavaszán Amerikából elválik tőle, és még ugyanebben az évben házasságot köt Elizabeth McClainnel, aki korábban a tengerentúlon szeretettel fogadta. A harmadik nő – valószínüleg Wass Albert legnagyobb szerelme – az írónál tíz évvel idősebben Éltető Marianne, akit a levelekben Cikének, Cikécskének, olykor Bubának szólít. Az író 90 éves korában, 1998-ban hunyt el, és életében mindhárom asszonyt elveszítette. Felbukkantak Szeleczky Zita művésznőhöz írt sorok is, melyből kiderül, hogy a színésznő a Wass Albert versek nagy népszerűsítője volt.
A levélrészleteket Wass Albert ismert versei mellett, különböző prózai műveiből vett idézetei egészítették ki. Az előadóest eszköztárát rendhagyó tartalmi és szcenikai elemek tarkították, hiszen szerepet kapott a háttérvetítés, valamint az elhangzott szövegek hangulatát fokozó, vagy éppenséggel ellensúlyozó zenei aláfestés.
A megindító est filmmontázsait a rendező Koltay Gábor készítette, a csodálatos dallamokat pedig Tóth Zoltán zenei szerkesztő varázsolta a közönség füleibe.
Az előadás végén talán mindenkiben ugyanaz a gondolat fogalmazódott meg: ezt a darabot minden magyar embernek látnia kell!
