Őrizzük meg Matyóföld kincseit!

Így táncolunk mi

„Így táncolunk mi” című előadásra várták a néptánc, a matyó kultúra iránt érdeklődőket szeptember 27-én a Közösségi Házban.

A Mezőköved Város Önkormányzata által megnyert „Őrizzük meg Matyóföld kincseit” című pályázat keretében a fiatalok fénykép- és video szakkörökön örökíthetik meg Mezőkövesd értékeit, illetve hímző szakkör keretében pedig megtanulhatják a fiatalok a matyó motívumok rajzolását, hímzését.
A projekt harmadik pilléreként a gyerekeknek néptánc foglalkozásokat tartottak, amelyben elsajátították a néptánc alaplépéseit, gyermekjátékokat, valamit erre a tájra jellemző táncokból is ízelítőt kaphattak. A Varró Petra és Juhász László által tanított általános iskolás és középiskolás diákok szeptember 27-én mutatták be tudásukat. A projektben közel 40-en vettek részt.
A délután során a pályázatban résztvevő táncosok mellett a Tardi Gyöngykaláris Kamara Néptáncegyüttes, a Szentistváni Néptánccsoport, a Kujtorgó Néptáncegyüttes, a Művészeti Iskola Eszterlánc Gyermek Néptáncegyüttese, a Hagyományőrző Néptáncegyüttes, valamint Panyi Blanka lépett fel. A táncosokat a BAKATOR Zenekar kísérte.
A műsor után a rendezvény táncházzal folytatódott a Közösségi Ház emeleti termében.

 ____________________________________________________________

Tábor a hímző gyerekeknek

Nyári tábort szerveztek a hímző szakkör diákjainak, ahol 23 gyermek gyakorolhatta a hímzést, a sablonálást.

Mezőkövesd Város Önkormányzatának nyertes, Őrizzük meg Matyóföld kincseit című pályázata révén az elmúlt tanévben az általános iskolások hímző szakkörön vehettek részt Vámos Margó, népi iparművész, Népművészet Ifjú Mestere irányításával. A szakkörösök a nyarat egy hímző táborban kezdhették.
Az érdeklődésüknek megfelelően csoportokban dolgoztak a gyerekek. Vámos Margó vezetésével matyó mintát rajzoltak a kis hímző palánták, de a sablonálást is kipróbálhatták. A hét során pedig az általuk sablonált mintákat ki is hímezték a gyerekek.
A június 23-27. között a Szent István Katolikus Általános Iskolában megtartott táborban a kisiskolások vidáman, jókedvűen hímeztek, rajzolták a matyó motívumokat.

 ____________________________________________________________

Fiataljaink őrizzék értékeinket

Fotó-, video-, tánc- és hímzésszakkörök keretében ismerkedhetnek meg az általános iskolába járó és középiskolás gyerekek, fiatalok a matyó kultúra értékeivel, elődeink által ránk hagyott páratlan és felbecsülhetetlen kulturális, építészeti értékeit.

Mezőkövesd Város Önkormányzata „Őrizzük meg Matyóföld kincseit!” címmel nyújtott be pályázatot, amelynek az volt a célja, hogy a mai fiatalokat, gyerekeket megismertessék Mezőkövesd, a matyóság értékeivel, kultúrájával. A TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0092 számú projekt másik célja, hogy a benne résztvevő diákok hozzájáruljanak munkásságukkal a matyó hagyományok archiválásához, kultúránk átörökítéséhez. A projekt 2013 őszén indult el és 2015 májusában fejeződik be. „Mintegy 20 millió forintot nyert önkormányzatunk erre a programra, amely mind az eszközök, mind a humánerőforrás költségeit fedezi. A projektnek négy eleme van. Egyik a fotó, a másik a videó, a harmadik eleme a néptánc, a negyedik pedig a hímzés. E négy témában szerveztünk általános és középfokú iskolás diákok számára délutáni szakköröket” – mondta el dr. Fekete Zoltán polgármester.
A Korpás Károly által irányított fotó- és videoszakkörösök (hetente egy, néha két alkalommal) digitálisan örökítik meg Mezőkövesd és a matyóság kincseit. A Vámos Margit népi iparművész által vezetett hímzőkörösök (hétfőnként és péntekenként) a matyó motívumok rajzolásával és hímzésével ismerkedhetnek meg, míg a Juhász László és Varró Petra által tanított fiatalok pedig a néptánc alapjait tanulhatják meg. A szakkörök két korcsoportra vannak osztva: külön általános és középiskolás diákoknak, csoportoként 10-12 fővel, így összesen mintegy 80-90 tanuló vesz részt a projektben. Januárban indult útjának a fotószakkör. „Az elmélet után már a gyakorlatnál tartunk. Részt vettünk a Közösségi Ház kiállítás-megnyitóin, a Takács István Gyűjteményben is fényképeztünk. Emellett jártunk a Matyó Múzeumban, a Mezőgazdasági Gépmúzeumban is, ott is megörökítettük a viseleteket, a gépeket. Hátra van még a templomok, a főtér, a Hadas és az ott található tájházak fotózása” – mondta el Korpás Károly szakkörvezető.

 ____________________________________________________________

20 millió forint hagyományápolásra

A matyó kultúrát ország-, sőt világszerte ismerik és megbecsülik. A közelmúltban a Szellemi Kulturális Örökség Jegyzékére is felkerült a mohácsi busójárás és a kalocsai hímzés mellé. Emellett a matyó népművészetünk a Világörökség része lehet, e neves elismerés várományosa is – a közeljövőben döntenek, hogy valóban méltóak vagyunk-e erre a rangos címre.

Az őseink által ránk hagyományozott nagyon színes, gazdag kultúra fennmaradásáért, éltetéséért az elmúlt évtizedekben sokat tett Mezőkövesd, a városvezetés és több civil szervezet.
A matyó kultúra, népművészet továbbéltetése érdekében adott be európai uniós pályázatot városunk Önkormányzata „Matyó világ – Őrizzük meg Matyóföld kincseit” címmel, amelyen 20 millió forint támogatást nyert a település, amelyhez az Önkormányzatnak nem kell önerőt biztosítania.
„A 2013. január 1-jével indul el ez a pályázat és 20 hónapon keresztül zajlik majd a megvalósítása. Ennek keretében Önkormányzatunk négy területen vállalta azt, hogy a gyerekeket, fiatalokat bevonva rendezvényeket, szakköröket, kiállításokat szervez a matyó népművészet, a matyóság fennmaradása és megőrzése érdekében. Az egyik terület a hímzésoktatás. A másik vállalt feladat a matyó néptánc szakkörként történő oktatása. A harmadik eleme a projektnek egy fotószakkör beindítása, ahol a gyerekek a fényképezés technikájának megtanulása mellett megörökítik a város építészeti és tárgyi emlékeit. A negyedik megvalósítandó projektelem a filmkészítő műhely, ahol a résztvevők idősekkel, a népművészet meghatározó személyeivel készítenek interjút, megismerve és megörökítve Mezőkövesd múltját és a gazdag kultúrát.” – vázolta fel a pályázat tartalmát dr. Hajdu András alpolgármester.
A programba mintegy 411, többnyire 10 és 21 év közötti gyermeket, fiatalt vonnak be, akiknek az lesz a feladatuk, hogy az Önkormányzat által bevállalt négy kreatív feladatot megvalósítsák, miközben, megismerhetik őseik történetét, a múltat, a matyó kultúrát, szokásokat, a néptáncot és a világszerte ismert matyó hímzést.
A pályázati idő alatt 100 hímzést kell előállítaniuk a gyerekeknek, amelyeket kiállítások keretében be is mutatnak. A néptáncot választó tanulóknak pedig a 20 hónap alatt két alkalommal kell számot adniuk megszerzett tudásukról. A fotószakkör résztvevőinek munkáiból pedig egy fotóalbumot, illetve kiállítást kell berendezniük.
Azoknak a fiataloknak, akik a filmezést választják, a közel két év alatt összesen 20 rövid etűdöt és két hosszabb, nagyobb terjedelmű filmet kell készíteniük az idősebb, mezőkövesdi emberekkel készített interjúk alapján.
A pályázat révén a gyerekek ingyenesen vehetnek részt ezeken a szakkörökön, amelyek révén nemcsak sok új információt, ismeretet sajátíthatnak el, hanem sokat tehetnek azért is, hogy szülővárosuk, lakóhelyük kultúrája még az ő leszármazottjaik számára is ismert legyen.


Ingyenes néptánc oktatás

E pályázat keretében szakkör formájában tanulhatják majd a néptáncot a résztvevő diákok és fiatalok.
Emellett a Kormány által hozott döntés értelmében a mindennapi testnevelés órákon is megnyílt az a lehetőség, hogy az 5. és a 9. osztályosok másik két sportág mellett a néptáncot válasszák, mint mozgási formát. Ez az oktatás is ingyenesen elérhető az érintett korosztály számára. Jelenleg településünk általános iskolájának 5. osztályosai és a két középfokú oktatási intézmény első évfolyamosai vesznek részt ebben az oktatásban. Ezeket a csoportokat Juhász László irányítja, ő tanítja meg a tánc alapjait a diákoknak. Az első néhány órában a zenére, ritmusra mozgást tanulják, majd az alapvető néptánclépéseket, technikákat sajátítják el az iskolások. Ezt követően pedig különböző tájegységekre jellemző koreográfiákat, táncokat gyakorolnak és tanulnak meg. Külön osztályzatot nem kapnak a néptáncra, hanem a testnevelés jegybe számítják bele a foglalkozáson felmutatott eredményeket.

 ____________________________________________________________

Korpás Károly

Korpás Károly vagyok, 1972-ben születtem.

Jelenlegi munkahelyem: Tárlatvezető vagyok a mezőkövesdi Takács István Gyűjteményben, 2007-től az időszaki kiállításokat is jómagam rendezem a mezőkövesdi Közösségi Házban.

Előző munkahelyem: Arany János Általános Iskola, Budapest. Beosztások: napközis tanár (4-8. osztály), diákönkormányzat vezető tanára és a kibővített iskolavezetés tagja
(1996-2005).

Tanulmányok: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szereztem meg a tanári diplomámat (1992-1996).

Társadalmi tevékenységeim: a Mezőkövesdi Fotóklub vezetője, az Irodalmi Kávéház Klub alelnöke és a Diósgyőri Képzőművész Stúdió tiszteletbeli tagja vagyok.

Érdeklődési kör: Minden érdekel, ami a fotózással, az utazással, a filmezéssel és az autókkal kapcsolatos. Utazás, ezáltal európai kultúrák, országok megismerése során fapados utazóként - gyakran néhány ezres repülőjegyekkel - 44 országban jártam (többek közt az Európai Unió 28 tagországában is). Utazásaimon rengeteget fotózom, kisfilmeket, útleírásokat készítek. Most jelent meg Csodálatos Európa című könyvem.

Hobbijaim: Fotózás minden mennyiségben (eddig 13 saját fotókiállításom volt), videofilmek és útifilmek készítése. Kosárlabda, tenisz, autó- és motorsportok.

Egyéb információk: Autós megszállottságomnak köszönhetően két autós magyar rekord büszke tulajdonosává váltam.  I. 17 óra 9 perc alatt – minden szabály betartásával – egy Fiat Bravóval átautóztuk országunk teljes, fizetős autópályahálózatát (2011-ben).
II. A legkisebb üzemanyag-fogyasztású dízelautó magyar rekordjának megszerzését pedig egy Nissan Note 1.5dCi-vel sikerült elérnem 2014 decemberében.

 ____________________________________________________________

Vámos Margó

A népművészettel 1976-tól foglalkozom amikor is a Matyó Népművészeti Házi Ipari Szövetkezet dolgozója lettem. 1981-től a művészeti csoport dokumentum kezelője voltam, mellette a múzeumi anyagok archiválása, illetve új tervek készítésével is megbíztak.
Több alkalommal indultam pályázatokon, mint például a „Szakma Ifjú Mestere”
„Alkotó Ifjúság” a „Népművészet Ifjú Mestere” címet kaptam meg 1987. augusztus 20-án  Budapesten a Művelődési Minisztériumtól. Ezt követően „Népi Iparművész” lettem 1988-ban.  Az Országos Kis Jankó Bori Pályázaton is több alkalommal kaptam díjat. Majd a Pro Reverenda Cultura Hungarika a „Népművészetért” szakalapítvány meghívásos pályázatán két alkalommal lett nívó díjas az alkotásom, a második alkalommal a millennium évére emlékezve készítettem 12 db-os. függöny garnitúrát, amit 2001-ben a városunkban működő Tourinform Irodába ajánlottam fel, és adtam át a város vezetőjének.
Több alkalommal vettem rész külföldi és belföldi kiállításokon ahol bemutatókat tartottam a látogatók részére a hagyomány őrzés és ápolásáról, a magyar népművészetet képviselve, őrizve. Több szakirányú végzettségem mellett mint például Hollóházán a porcelán festéstől a Budapesti Népi Iparművészeti Tanács által szervezett igen sok oldalú a hímzésben, tervezésben járatos „Nagy Mesterek” által tartott oktatásokon eredményesen végeztem, valamint,2006-ban fejeztem be Békéscsabán Népművészeti oktató és játszóházvezetői tanulmányaimat. Majd 2008-ban rajz és művészet történetet volt szerencsém tanítani Mezőkövesden a Széchenyi István Szakközép Iskolában.
2013-tól általános iskolai tanulok, valamint közép iskolások számára, szakkör keretén belül ismertetem meg a népművészet szépségét, értékét, és a benne rejlő lehetőségeket a diákokkal.
Számomra nagy öröm, hogy a mai világban amikor minden az elektronikáról szól, vannak olyan érdeklődő fiatalok akiket érdekel a múlt szépsége és látnak benne jövőt. Az érzés és a tudat, minden ezzel járó fáradságot elfeledtet, amikor láthatom a sugárzó arcokat egy -egy feladat megoldása után. Különös öröm tölt el amikor az általános iskolás diákok sikerében osztozhatok, hiszen itt alsó tagozatos osztályok kézzel készült munkáiról beszélhetek.
Nagyon remélem, hogy a jelenlegi érdeklődés megmarad, hisz a diákokkal nagyon közvetlen a kapcsolat, és reménykedek abban, hogy talán még bővül is.
Életem nagy célja, hogy a jelenlegi tudásomat átadhassam a jövő generációjának hiszen a
városban jelenleg én vagyok a legfiatalabb „Népművészet Mestere” ami sajnos azt jelenti, hogy több generáció ki esett ebből az elismerésből. Ezt nagyon idő szerű lenne pótolni, hiszen Mezőkövesd a népművészetéről volt és remélem, hogy lesz is ismert, híres. Ezért kötelességünk azokat a jó képességű kreatív fiatalokat segíteni akik éreznek magukban olyan képességet, hogy tovább tudják vinni az eredeti hagyományt, meg tudják őrizni az utókor számára, és majd ők is tovább tudják adni a felnövekvő generáció számára ezeket a tevékenységeket. Amely feladatok oly sok embernek adtak saját, illetve a családjuk számára megélhetőségi lehetőséget. Ezért fontos, hogy ne legyen a múlt emléke, maradjon meg a jelenben és irány mutató lehessen a jövőbe!
Örülök, hogy ebben a csodálatos feladatban részt vehetek, és megoszthatom az érdeklődő fiatalokkal a már meg szerzett tapasztalatomat, tudásomat.

 ____________________________________________________________

Varró Petra

Varró Petra vagyok, 36 éves mezőkövesdi lakos.

Sátoraljaújhelyen születtem. Szüleimmel laktam Alsóbereckiben, Miskolcon és Arlóban. Középiskolába a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába jártam zenei képzésre.

Táncolni csak 19 éves koromtól táncolok néptáncegyüttesekben. Először Arlóban táncoltam egy csoportban, majd a miskolci Szinvavölgyi Táncegyüttesbe kerültem. Mezőkövesdre költözésemkor kezdtem el járni a Matyó Néptáncegyüttesbe. Jelenleg nem táncolok együttesben.

2000-ben Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében szereztem első diplomámat hegedűtanár szakon.

2002-2005 jártam a Magyar Táncművészeti Főiskolára, ahol néptáncpedagógusként végeztem.

2000-től 2002-ig a Miskolci Nemzeti Színházban dolgoztam zenekari zenészként az első hegedű szólamában.

2001-től jelenleg is MÁAMIPSZ Alapfokú Művészetoktatási Intézményben dolgozom hegedűtanárként, ahol feladatom a 6-22 éves korú fiatalok zenei képzése (hegedűtechnika, kamarazenélés tanítása, vizsgákra, felvételire, koncertekre való felkészítés, iskolai rendezvények megszervezése, iskolai és városi rendezvényeken való zenélés).

2002-től 2004-ig a miskolci Diósgyőri Alapfokú Táncművészeti Iskola néptáncpedagógusként is dolgoztam. Feladatkörömbe tartozott az általános iskolás korú gyermekek alapfokú tánciskolai képzése (néptánc, népi énekek, népszokások, népi gyermekjátékok tanítása, vizsgaetűdök, játékfűzések készítése, előadásra való felkészítés).

2006/2007-es tanévben a mezőkövesdi Százrózsás Alapfokú Művészeti Iskolában folytattam néptánctanári pályafutásomat.

2011-től jelenleg is a mezőkövesdi MÁIAMI Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (azelőtt MÁAMIPSZ) tanítok néptáncot, párhuzamosan a hegedűtanítással.

2012 decembere óta vezetünk a férjemmel egy felnőtt tánccsoportot Bükkzsércen.

____________________________________________________________

Almási Zoltán

Almási Zoltán vagyok, 30 éves mezőkövesdi lakos.
Ózdon születtem, középiskolai tanulmányaimat az ózdi József Attila Gimnáziumban végeztem.
Hat éves koromtól néptáncolok. Adorján Lajos irányítása alatt az általános iskolában kezdtem, majd Elekné Holló Hildához jártam a miskolci Diósgyőri Alapfokú Tánciskola tanulójaként, Ózdon. Arlóban, Balog Zoltán csoportjában is táncoltam, később a miskolci Szinvavölgyi Táncegyüttesbe kerültem. Mezőkövesdre költözésemkor kezdtem el járni a Matyó Néptáncegyüttesbe, ahol jelenleg is táncolok.
2008-ban a Miskolci Egyetem Gépészmérnök és Informatikai karán szereztem diplomát.
Mérnökinformatikusként dolgoztam Debrecenben, jelenleg Mezőkövesden a Matyó Agrártermelő Zrt-nél vagyok rendszergazda.
2002-től 2005-ig a miskolci Diósgyőri Alapfokú Táncművészeti Iskolában voltam néptánc edagógusi asszisztens. Feladatkörömbe tartozott az általános iskolás korú gyermekek alapfokú tánciskolai képzése (néptánc, népi énekek, népszokások, népi gyermekjátékok tanítása, vizsgaetűdök, játékfűzések készítése, előadásra való felkészítés).
2001-től nyaranta az arlói Suvadás Kézműves Tábor táncoktatói és táncházvezetői feladatát látom el.
Tizennyolc éves koromtól veszek részt a Nemzetközi Legényesversenyen, ahol a legkiemelkedőbb eredményem a második helyezés volt.
2012 decembere óta vezetünk a feleségemmel egy felnőtt tánccsoportot Bükkzsércen.
Jelenleg a Hagyományok Háza táncházvezetői tanfolyamára járok.