Egyházak

Bemutatkozás

A műemlék jellegű templom helyén a XIV. században már állt egy gótikus templom. 1450-ben Hunyadi János itt kötött békét a cseh huszitákkal. Mátyás király többször is látogatást tett a városban, melynek a husziták elleni harcban nyújtott támogatásáért mezővárosi rangot adományozott. A meglévő templom az idők folyamán szűknek bizonyult, ezen hajóját 1768-ban a meghagyott szentély kivételével lebontották, és kereszt alakban megnagyobbították.
Az ősi szentély most a templom Mária-kápolnája, ahol a gyóntatószékek találhatóak.
A Grassalkovich Antal nevéhez fűződő bővítés 1770-ben befejeződött, melynek emlékét a torony alatti bejárati ajtó fölött található címer felirata is jelzi. A templom mérete nagyobb tornyot kívánt, ezért 1898-ban újabb torony épült. Ez az 1956-os forradalom során félig elpusztult, újjáépítése 1960-ra fejeződött be.

1806-ban a plébánia épületében őrizték egy éjszakára a Napóleon serege elől menekített magyar szent koronát. Ferenc József is itt szállt meg néhány napra mikor szemrevételezte a közeli Mezőkeresztesen folyó hadgyakorlatokat. E rangos történelmi eseményeket a templom és a plébánia falán lévő emléktáblák is megörökítik.

A főoltár mellett - mely Szent László királyt, a templom védőszentjét ábrázolja- még három oltár található: Szent Anna és Nepumuki Szent János oltára, illetve a Mária-kápolna oltára. A főoltár képét Abádszalóki Kovács Mihály az egri egyházi udvari festő készítette. A csodálatos színekben pompázó templom-freskók Takács István munkáját dicsérik. Az orgona 1965-ben épült újjá, két manuálos, elektro-pneumatikus rendszerű. 2006-ban egy új orgona felépítése valósulhatott meg. Harangjait a templom a háborúk alatt többször elvesztette, a mostanit 1928-ban szerezték be, a nagyharangot pedig 1966-ban. Címertani szempontból érdekes a Nepumuki Szt. János oltárán látható mezőkövesdi címer, illetve a Szt. Anna oltáron lévő magyar címer.

Takács István, az egyházközség tagja, mezőkövesdi festőművész készítette a minden magyarázat nélkül is áhítatra hangoló freskókat. Ezek magukon viselik a matyó népművészet elemeit is: eleven, szinte szikrázó színek, megnyugtató összhangban.
A Mária-kápolna freskói egyházművészeti jellegük mellett valóságos matyó múzeumi értéket képviselnek, hiszen megörökítik a matyó nép mindkét nemének és minden korosztályának népviseletét. Az 1937-ben festett képek minden alakja akkor élt személy portréja is egyben.
A szentély apszisának képe, a főoltár felett Jézus Krisztust, a világ Uralkodóját ábrázolja.

A Megváltó két oldalán balról az isteni erények, a hit (kereszt), a remény (horgony), és a szeretet (szív) látható. Jobbról a négy sarkalatos erény, az okosság (önmagát tükörben vizsgáló alak), az igazságosság (bekötözött szemű alak), a mértékletesség (repülő sast fékező alak), és a lelkierősség (angyal) található. A festett oszlopok mellett, az oltárkép két oldalán balról-jobbra Szt. Mór, Szt. Margit, Szt. Erzsébet és Szt. Gellért festett szoborutánzata tekinthető meg.

A szentély feletti mennyezetfreskóin Szent László életének jelenetei láthatók. Középen a nagyváradi székesegyház alapítása, jobbra a vízfakasztás legendája, balra a keresztes hadak fővezéri címének felajánlása.

A középső kupola freskója a négy sarokban Jézus születése, halála, feltámadása és az ősatyák kimentése a limbusból Felhőtrónuson foglal helyet a Szentháromság, a felső régióban, tőle jobbra a pátriárkák és próféták, balra az apostolok közössége.
A Szentháromság alatt egy csoport, élén Szent Mihály főangyal, balra a Szűz Anya alakja található. Mellette Szent József, Szent Anna és Keresztelő János. Tőlük balra magyar szentek csoportja látható.

A kupola kereszt-tengelyében két oldalt a keresztény hagyomány szerint, Szent Ágoston és Szent Ambrus éneklik a Te Deumot; a két diadalívén a Jó Pásztor és az Isten Báránya jelkép tekinthető meg. A négy sarokban a négy evangélista alakja foglal helyet: Máté (angyal), Márk (oroszlán), Lukács (tulok), János (sas). A kórus előtti mennyezeten a tanító Krisztus és a Szent Család, a háttérben pedig Mezőkövesd látképe mutatkozik. Az orgona felett Szent Cecília és az aprószentek énekkara a kis Jézus dicsőítését éneklik. Az un. "setét kar" -ban (mert nincs rajta ablak) az utolsó vacsora freskója látható.