Előadás a szőrme viseléséről
A szőrmekészítés és -viselés történelméről, a szakma szépségeiről tartott előadást Csirmaz Zsolt, szőrmekikészítő, tímármester a Matyó Múzeumban.
Csirmaz Zsolt előadása elején elmesélte, hogy tősgyökeres mezőkövesdi, édesapja tímármester volt, az ő műhelyében nőtt fel és szerette meg a szakmát. Beszélt a tímárok és a szőrmekikészítők munkájának különbségéről is. A szőrmekikészítők a szűcsök számára készítik elő, dolgozzák meg a szőrmét, minden szőrszál szép legyen, megmaradjon, míg a tímárok teljesen letisztítják az anyagot, hogy csupasz bőrt kapjanak. Hozzátette, hogy egy-egy munkadarab elkészítéséhez akár negyvenszer is kézbe veszik az anyagot.
Az előadó kiemelte, hogy a szőrme hasznosságát már az őskorban felismerték, régészeti leletek bizonyítják, hogy takaróként használták.
150 ezer évvel ezelőtt már használhatták a szőrmét, például a sátraik kibélelésére, magukra teríthették, mert régészeti kutatások, ásatások során már találtak olyan eszközöket, amely a bőr, a szőrme kikészítéséhez használtak. Majd pár tízezer évvel ezelőtt, a tű feltalálásakor már ruhaként is használták ezt az anyagot. Időszámításunk előtt az egyiptomi uralkodók hatalmuk kifejezésére már ragadozó állatok, leopárdok, oroszlánok szőrméjét viselték. Az ókorban és középkorban kezdték el a szőrmét ruhaneműként használni. Vadászatokon is használták a szőrmét álcázásra" – mondta el Csirmaz Zsolt.
Kiemelte, hogy mindennapos viseletté a középkorban vált a szőrme. Az 1500-1600-as évekre tehető, hogy a parasztok ködmönként, mellényként, a juhászok subaként hordták, míg a nemesek a kabátjaikat díszítették szőrmével rangjuk jelképeként.
Mátyás király például 1490-es években 8000 ködmönt és 8000 kesztyűt rendelt a pesti és nagyváradi szűcsöktől a katonák számára" – mondta el érdekességként az előadó.
Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb áttörést pedig az ipari forradalom hozta, amikor a gépek olyan mennyiségben tudtak előállítani szőrmét, hogy mindenki számára elérhető vált. A szőrme általános viselet volt egészen az 1960-70-es évekig. Csirmaz Zsolt arról is beszélt, hogy 1980 után az úgynevezett „zöld forradalom” hatására teljesen háttérbe szorultak ezek a ruházatok, a ’90-es években már szégyen volt, ha valaki szőrméből készült kabátot, sapkát hordott. Hozzátette, hogy mára már normalizálódott a helyzet. Napjainkban inkább a szőrméből készült kesztyűk, mellények, derékmelegítők iránt érdeklődnek az emberek, a hagyományőrzők viselnek subát, vagy épp lakásdíszként használják a kikészített szőrmét.
Csirmaz Zsolt előadásában kitért a szőrmekikészítés technikai, technológiai fejlődésére is. A program zárásaként pedig megválaszolta az érdeklődők kérdéseit.
Az előadást április 11-én a Matyó Múzeumban hallgathatták meg az érdeklődők.
hmzs
MEZŐKÖVESDI MÉDIA NONPROFIT KFT. 6 db kép
