Matyó világörökség a minisztériumban (videóval frissítve)
Ünnepélyes sajtótájékoztató keretében köszöntötték a matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája és a Solymászat mint élő emberi örökség című örökségelemeket, miután felkerültek az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listájára. Az ünnepséget az Emberi Erőforrások Minisztériumában rendezték meg december 7-én.
Az UNESCO egyezmény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló megállapodás értelmében a szájhagyomány útján terjedő tradíciók és kifejezések, az előadóművészetek, társadalmi gyakorlatok, rituálék és népszokások, valamint a hagyományok és népszokások védelmére született meg. A Világörökség egyezmény az épített és természeti örökség védelmét tűzte ki célul, amelynek a köre nagyon tág, éppen ezért a kulturális értékek megőrzése érdekében fogadták el a szellemi kulturális örökséggel foglalkozó UNESCO egyezményt. A reprezentatív listára eddig 257 elem került fel. A listán található egyebek mellett a perzsa újév ünnepe, a Japánban élő ainu tánc, vagy az indonéz batikolás is. Hazánkat eddig egyedül a mohácsi busójárás tél végi népszokása képviselte, amely 2009-ben került fel a listára. Ebben az évben az előminősítő testület 36 beérkezett jelölésből mindössze 18 elemet javasolt felvételre a Kormányközi Bizottság elé, de ezek között a két magyar jelölés is támogatást kapott. Hosszas egyeztetéseket követően végül 27 elemet vettek fel a listára. A matyó népművészetet önálló felterjesztésként nyújtotta be Magyarország.
A matyó örökséget meghatározza a matyó néprajzi csoport ma is élő, hagyományos kultúrája: jellegzetes stílusú és színes népművészete, egyedi viselete, valamint erős katolikus vallásossággal átszőtt identitása. Népművészetünket korábban országos, majd világhírűvé tette a jellegzetes virágos, térkitöltő hímzése és motívumvilága, továbbá a néptánc, a folklór hagyománya. A döntés meghozatalánál nagyon fontos szempont volt, hogy a jelölés mögött milyen bázis, illetve mennyire széleskörű összefogás áll. A matyó mögött felsorakozott a Matyó Népművészeti Egyesület, a Borsóka Hímzőkör, a Matyó Nagymama Klub Egyesület, a Matyó Néptáncegyüttes, Kovács Szabolcs bútorfestő, népi iparművész, a Matyó Múzeum, Mezőkövesd városa, valamint a helyi általános iskola.
Ünnepélyes sajtótájékoztató
A december 7-én megrendezett sajtótájékoztató keretében elsőként Balog Zoltán, a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának vezetője köszöntötte a megjelenteket. A miniszter kiemelte, hogy a busójárás után két elemmel bővült a reprezentatív listára felkerült magyar elemek száma, amely nagy elismerés Magyarország, a magyar társadalom és hazánk kulturális életének a számára. Hozzátette, hogy mind a matyó népművészet népszerűségéért áldozatot vállalók, mind a hazai solymászok büszkék lehetnek magukra és az elvégzett szorgalmas munkájukra. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szintén óriási jelentőséget tulajdonít a két magyar elem reprezentatív listára történő felvételére, amely kiemelkedő sikernek számít. Berecz Lászlóné, a Matyó Népművészeti Egyesület elnöke a matyó kultúra történetéről és szerepéről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Örömét fejezte ki az UNESCO döntésével kapcsolatban, hiszen a nemzetközi szervezet döntése tovább erősíti a matyó népművészet, a matyó kultúra ismertségét és népszerűségét. A nagyszabású eseményen felszólalt Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, térségünk országgyűlési képviselője, aki elmondta, hogy a matyó kultúra hagyományainak megőrzése és továbbörökítése kiemelt feladat Mezőkövesden. Gratulált többek között a rendezvényen szintén jelenlévő dr. Fekete Zoltán polgármesternek, Berecz Lászlónénak, a Matyó Népművészeti Egyesület elnökének és mindenkinek, aki azért tevékenykedik, hogy a matyó kultúra a jövő nemzedékeinek a számára is fennmaradjon.
