Matyó hímzés (videóval frissítve)
„A Matyó hímzés kezdetei” címmel szakmai délutánt szerveztek a Matyó Múzeumban. A négy alkalomból álló „Múzeumi Műhely” előadássorozat első összejövetelét február 14-én rendezték meg.
Öt éves program
A Matyó Múzeum öt évvel ezelőtt indította útjára hagyományteremtő szándékkal „Az évszak műtárgya” című programot, melynek keretében egy-egy kiemelkedő műtárgyat, vagy műtárgycsoportot mutatnak be szakmai előadásokon keresztül. Az előadássorozat témája a matyó örökség UNESCO szellemi örökség reprezentatív listára történő felkerülésének köszönhetően a matyó népművészethez kapcsolódik ebben az esztendőben. A „Múzeumi Műhely” meghívott előadói, valamint a népművész alkotók összesen négy alkalommal tartanak előadásokat ebben a témakörben. A Matyó Múzeum Dala József időszaki kiállító termében megrendezett előadássorozat nyitó összejövetelén a matyó hímzés kezdetét ismerhették meg az érdeklődők.
Egyedi hímzés
Viszóczky Ilona etnográfus a matyó hímzés stílustörténetéről osztotta meg gondolatait a szakmai délután első előadójaként.
„A matyó hímzés hosszú fejlődésen ment keresztül, tulajdonképpen az 1700-as évek végétől, illetve az 1800-as évek elejétől számíthatjuk a megjelenését, amikor még geometrikus stílusú, fehér hímzéses, vagdalásos lepedővégeket készítettek. Ezt követően megjelentek az úgynevezett cipés-madaras hímzés motívumok, melyek már színes, piros és kék hímzőfonallal készültek. A matyó hímzés napjainkban is ismert formája az 1850-es években, valamint a 19. század második felében alakult ki.” – emelte ki a szakember. A matyó hímzést elsősorban a teret teljesen betöltő virágornamentika, azaz a virágos díszítés, valamint a különleges, sajátos motívumok teszik egyedivé.
A lepedővégektől a párnákig
Szabó Józsefné, a Népművészet Mestere a hímzés folyamatát ismertette. „A matyó hímzés először a lepedővégeken, majd a lobogós legénying ujjakon jelent meg. Ezt követően a nőknek, férfiaknak, valamint a kislányoknak készített surcokon, valamint a fiúknak varrt korozsmán is felbukkantak a népi motívumok. Ezután jöttek az ágytakarók, asztalterítők, párnák, valamint az ajándékdobozok.”
A programsorozat következő összejövetelén a matyó hímzés karakteres stílusjegyeiről hallhatnak előadást az érdeklődők március 7-én. Ezt követően „A matyó népviselet változása a 19-20. században” címmel rendeznek előadást április 18-án, míg május 9-én „A matyó hímzés napjainkban” címmel folytatódik a sorozat. Az előadások minden alkalommal csütörtökön 15 órakor kezdődnek a Matyó Múzeum Dala József időszaki kiállító termében.
