Fókuszban a vidékfejlesztés
Kistérségi konferenciát tartottak a vidékfejlesztés jegyében Mezőcsáton.
A konferencia egyik legfontosabb célja az volt, hogy a térségben élő kistermelők és gazdák új információkhoz jussanak a vidékfejlesztés területén, illetve bemutathassák munkásságukat, tevékenységüket. A rendezvényen elsőként Siposné Horváth Anita, Mezőcsát polgármestere mondott köszöntőt. Beszédében kiemelte, hogy Mezőcsát a térségben betöltött szerepéből adódóan mindig is fontosnak tartotta, hogy segítse azokat a gazdákat, akik termeléssel és előállítással, azaz földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, ennek érdekében ipari park és vásárcsarnok is épül majd a településen.
Ezt követően Tállai András miniszterhelyettes, térségünk országgyűlési képviselője köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte, kétféle értéket mutatnak be a konferencia alkalmával, egyrészt a természetit, másrészt a termelők által előállított értékeket. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy ezt a tevékenységet a kormány is támogatja például a közfoglalkoztatással, melynek köszönhetően a térségben létrejött a tiszatarjáni húsüzem és a geleji savanyítóüzem. Hozzátette, ugyanezt a célt szolgálja a Magyar Falu Program is például a kis üzemek és üzletek támogatásával, de a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program az önkormányzatokkal közreműködve szintén támogatást nyújt az agrárgazdálkodóknak és vállalkozásoknak például a piacok létrehozásával. Hangsúlyozta, a vidékfejlesztési forrásokat tekintve 2022-ben több mint 40 féle jogcímen 3,5 milliárd Ft értékben lett kifizetve ilyen jellegű támogatás Borsod vármegye 7-es számú választókörzetében. Hozzátette, nagyon fontos, hogy az itt élők felismerjék a lehetőségeket, de még ennél is fontosabb, hogy ki tudják ezeket használni.
TÁMOGATÁSOK | Ezt követően Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára beszélt az új Közös Agrárpolitikáról. Elmondta, az elmúlt év, illetve évek az agrárium számára is nehezek voltak, hiszen egyebek mellett a koronavírus, a rendkívüli aszály is rosszul érintette az ágazatot. ugyanakkor 2022. november 7-én az Európai Unió elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikai stratégiai tervét, melyben több mint 5300 milliárd Ft áll az ágazatok rendelkezésre. Kiemelte, ez az összeg két részre oszlik, az egyik a terület és állatalapú gazdálkodás, ami nagysárrendileg 2500 milliárd Forint, a másik terület az infrastruktúra fejlesztést szolgáló támogatásokat foglalja magába, ez az összeg nagyságrendileg 2900 milliárd Ft. Hozzátette, Magyarország Kormánya 80%-os társfinanszírozást rendelt az uniós forrás mellé és nem volt még egy olyan tagállam, amelyik ennyire elkötelezett lett volna az agrárium és a vidék mellett és amely ekkora hozzájárulással biztosítja a különböző ágazatok fejlődését az uniós források mellett. Mindez azt jelenti, hogy minden 10 Forint kifizetett támogatásból 8 Ft hazánk költségvetéséből, míg 2 Ft uniós forrásokból kerül kifizetésre, tette hozzá. Az állattenyésztés megújítására az elmúlt két évben több mint 500 milliárd Ft-ot támogatást fordítottak, ami a vállalkozók önerejével együtt, több mint 1000 milliárd Ft-os fejlesztés volt, emelte ki Papp Zsolt György, aki hozzátette, ugyanilyen fontos szerepet töltött be az elmúlt időszakban a kertészet, a digitalizáció, a terménytisztitó, a takarmány-előállító üzem fejlesztés és az élelmiszeripar fejlesztése. Hangsúlyozta, az agrártámogatások zászlóshajója az élelmiszeripar, a feldolgozó kapacitások megújítása, vagy új feldolgozók létesítése nagyságrendileg mintegy 750 milliárd Ft-ot képvisel ebből a támogatási összegből. Az a cél, hogy a megtermelt anyagoknak legyen helyi feldolgozó kapacitása, emelte ki a helyettes államtitkár, aki egyebek mellett beszélt az őstermelők, a kis és középvállalkozók támogatásáról is.
ELőADÁSOK | „Ezután „Összehangolt gazdaságfejlesztések Dél-borsodban” címmel Balázs János, a Dél-borsodi Leader Egyesület munkaszervezet-vezetője tartott előadást, aki egyebek mellett azokról az önkormányzati fejlesztésekről beszélt, amelyek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében valósultak meg.
„Kistermelői élelmiszerelőállítás és az együttműködés szerepe a vidékfejlesztésben” címmel Tószegi-Faggyas Katalin Lilla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztési csoportvezetője osztotta meg gondolatait. Előadásában egyebek mellett ismertette az őstermelők és kistermelők tevékenységét, valamint a kistermelői értékesítés feltételeit és lehetőségeit is.
„Tarján Kincse”, mint jógyakorlat bemutatkozása címmel Burainé Hajdu Éva, a Tiszatarján Kft. ügyvezetője beszélt például a húsfeldolgozó üzem megalapításáról, és működéséről.
A február 25-én rendezett eseményen a térség kistermelői is jelen voltak, akik házi készítésű termékeket mutattak be.
B. K.
